Az anyatej titkai

Számos tévhit él a mai napig a köztudatban a szoptatással kapcsolatban és ennek köszönhetően a legtöbb anyuka biztosan megkapta már egyiket-másikat az ezekre alapozott „jótanácsok” közül. A teljesség igénye nélkül ilyen, sok kárt okozó tévhit például, hogy a szülést követő napokban még úgysincs tej, felesleges mellre tenni az újszülöttet, vagy hogy nem szabad két/három órán belül szoptatni, mert egyrészt az emésztetlen és a megemésztett anyatej összekeveredik a pici gyomrában, „hasfájós” lesz, másrészt a „túletetésnek” köszönhetően kövér és/vagy evészavaros lesz. Sokszor elhangzik az is, hogy teljesen mindegy, hogy anyatejet, vagy tápszert ad az anyuka, hiszen nagyon „jó” minőségű tápszerek vannak manapság, sőt, mivel a víz, a levegő, a talaj is szennyezett, sok nem kívánatos anyag kerül be az anyatejbe, ezért a mai anyák teje nem „biztonságos”. Többen vélik úgy – tévesen –, hogy fél/egy éves kor után már semmi tápértéke nincs az anyatejnek, teljesen felesleges egy ekkora gyereket szoptatni, nem beszélve arról, hogy soha nem lehet majd elválasztani, ráadásul az anyuka szervezete is „kimerül” ilyen hosszas szoptatás során… Sajnos nagyon sok édesanyát vittek tévútra az ilyen elavult, vagy téves ismeretekre alapozott tanácsok.

Az igazság azonban az, hogy sok-sok kutatás témája volt már eddig is a szoptatás, mégis, a mai napig rejt magában titkokat az anyatej és ezeknek köszönhetően újabbnál újabb bizonyítékok kerülnek napfényre azt illetően, hogy tesileg-lelkileg mennyire jól jár mind az anya, mind a baba, ha a csecsemőtáplálás legtermészetesebb módját választják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF is egyöntetűen azt javasolják az édesanyáknak, hogy legalább 6 hónapos korig kizárólag, majd ezt követően, megfelelő hozzátáplálás mellett legalább két éves korig anyatejjel táplálják gyermekeiket.[1] A szoptatásnak számos lelki, mentális és testi egészségmegőrző, egészségvédő hatása van.

Az anyatej a legtökéletesebb táplálék a babának és összetétele a baba életkorával, igényeivel együtt változik. Legnagyobb része víz, tartalmaz kiválóan hasznosuló telítetlen zsírsavakat, fajazonos fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat, emésztést segítő enzimeket, immunanyagokat, a környezeti mérgek hatását csökkentő antioxidánsokat, gyulladáscsökkentő anyagokat, ezen kívül baktériumokkal, illetve az anya megbetegedése esetén az adott kórokozó ellenanyagaival is védi a babát. Hogy valójában mennyire „személyre szabott” tud lenni, arra remek példa, hogy bebizonyosodott: a koraszülöttek egészen más tartalmú anyatejet kapnak, mint időre született társaik, sőt, még a fiú, illetve lány csecsemőt szoptató anyukák tejének összetételében is van eltérés, de a hüvelyi úton és a császármetszéssel világrajött babák is más-más mikrobiomú anyatejet kapnak. Az anyatej összetétele még egy szoptatáson belül sem állandó és napszakonként is más és más, ezért van az, hogy este akkor is jól lakik a baba, ha mennyiségre kevesebbet evett – mert az este termelődő anyatej táplálóbb.

A szoptatás nagyban elősegíti a kötődés kialakulását az újszülött és az anya között és miután a születéssel megszakadt az addig szoros kapcsolat, a szoptatás során újra átélhetik ezt a szimbiózist. A testközelség biztonságérzetet ad a babának, hiszen bár a fizikai köldökzsinór már nem köti össze az anyukájával, a lelki köldökzsinór ilyenkor még nagyon „rövid”, annak „elszakadása” – optimális esetben – egy hosszú, kölcsönös, tanulási, fejlődési folyamat eredménye. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy ahogy a baba növekszik, fejlődik, egyre nyitottabbá válik a külvilágra és a mozgásfejlődés kezdetével fizikailag is egyre inkább eltávolodik édesanyjától – az anyatejre is így lesz fokozatosan kevésbé szüksége.

A szoptatás során termelődő hormonok relaxáló, nyugtató hatása többek között abban is megnyilvánul, hogy az éjszakai szoptatások ellenére baba is, mama is ki tudja magát pihenni. Mivel a testközelség a csecsemő valamennyi életműködésére, így a légzésére is ösztönzőleg hat, valószínűleg ez is szerepet játszik abban, hogy a szoptatott babák körében ritkábban fordul elő a hirtelen csecsemőhalál.

A hosszan tartó szoptatás – persze sok más tényező mellett – az intelligenciára is pozitív hatással van. Kutatások is igazolták, hogy az anyatejjel táplált gyerekek mentális képességei jobban fejlődnek, de jobb a stressztűrő képességük is és felnőve kevésbé lesznek hajlamosak az étkezési zavarokra, mert már életük kezdetén is saját természetes igényeik szerint táplálkozhattak.

A szülés utáni első napokban termelődő kolosztrum hashajtó hatású, ezzel segítve elő a magzatszurok, valamint a széklettel távozó, sárgaságot okozó billirubin kiürülését is. Nagyon káros az a nézet, amely szerint az első napokban nem érdemes mellre tenni az újszülöttet, úgysincs akkor még tej. Egyrészt az első napok nagyon meghatározóak a sikeres szoptatás szempontjából, másrészt a kolosztrum nagyon fontos a baba egészségét tekintve is, hiszen nagy mennyiségben van jelen benne egy olyan enzim, amely az újszülött beleit hivatott megvédeni a külvilágból érkező idegen kórokozóktól.[2] Hippokratész szerint a halál a belekben lakozik, de ugyanennek a fordítottja is igaz, miszerint az egészség is a belekben lakozik, mivel a bélrendszer épsége, egészséges működése az emberi egészség megőrzésének egyik legjelentősebb bázisa. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a frissen világra jött babák minél hamarabb, minél több előtejet kapjanak, majd minél tovább részesüljenek az anyatejes táplálás előnyeiben, annak a bélrendszerre gyakorolt jótékony hatásában. Maga a szopómozgás elősegíti az állkapocs és a fogak optimális fejlődését.

Megfigyelések szerint a szoptatott babák körében sokkal kisebb az esélye a középfülgyulladásnak, a különböző gyomor- és bélrendszeri problémáknak, a légúti megbetegedéseknek, az allergia kialakulásának. A babakorukban anyatejjel táplált felnőttek körében kevesebbszer fordul elő krónikus bélgyulladás (Chron-betegség), fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis Ulcerosa), 1-es típusú cukorbetegség (inzulinfüggő diabetes), magasvérnyomás, de igaz ez a szív-és érrendszeri betegségekre és bizonyos rákos megbetegedésekre is.

A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete ajánlásában leírtak szerint ha a glutén bevezetése a szoptatás ideje alatt történik (semmiképpen sem 4 hónapos kor előtt), azzal jelentősen csökken a gluténérzékenység kockázata és ha a szoptatás a glutén bevezetése után is folytatódik, az további kockázatcsökkenést eredményez.[3]

A KSH adatai szerint hazánkban a vezető halálokok közé tartoznak a keringési rendszer megbetegedései és a különböző daganatos betegségek, illetve a Magyar Diabetes Társaság honlapján azt olvashatjuk, hogy Magyarországon minden 12 emberből egy cukorbeteg és számuk évente 5-10%-kal növekszik[4]. Ezek a tények változhatnak, ha gyermekeink jövőjét olyan táplálékkal – az anyatejjel – alapozzuk meg, ami mivel természetes, ezért nem terheli feleslegesen a szervezetet, sőt, számtalan módon hozzá is járul az egészség megőrzéséhez.

A hosszan tartó szoptatás az anyuka szervezetére és egészségére is jótékony hatással van. A szülés után elősegíti a méh összehúzódását, így csökkentve a fokozott vérzés kockázatát. Korunk rettegett betegségei a mellrák és a méhnyakrák ellen is védelmet nyújt: minél hosszabb ideig szoptat egy nő, annál hosszabb ideig lesz kisebb esélye ezekre a betegségekre. Azokat a nőket, akik hosszabb ideig szoptattak, nagyobb eséllyel kerüli el a csontritkulás, a petefészekrák vagy az elhízás és a cukorbetegség is, de nem elhanyagolható az sem, hogy a gyermeküket anyatejjel tálpláló nőknek erősödik az önbizalmuk, a magabiztosságuk és a testtudatuk is.[5]

Bár megfigyelések szerint a kizárólagos szoptatás első heteiben csökken a csontsűrűség, a kalcium később teljesen automatikusan vissza is épül, sőt, kutatások igazolják, hogy szülés után 12 hónappal már szinte teljesen visszaáll az eredeti csontsűrűség és 2-3 évig szoptatóknál a csontsűrűség növekedése is kimutatható.[6]

A mai világban nagyon nehéz távol tartani magunkat és gyermekeinket a környezetszennyezés és az élelmiszeripar által előállított mesterséges ételek negatív hatásaitól. A La Leche Liga International arról számol be, hogy erre vonatkozó kutatások szerint, még ha kerülnek is be a környezetszennyezésből adódóan nem kívánatos anyagok a „modern” női tejbe, a szoptatás, az anyatej előnyei ellensúlyozzák azok hatásait.[7] Az anyatej az újszülött természetes tápláléka és az egyetlen, amely biztosítani tudja optimális fejlődését.

Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy az első hat hónapban a kizárólagos és igény szerinti szoptatás az egyetlen lehetőség egy édesanya számára arra, hogy ezektől az ártalmaktól élete kezdetén a lehető legjobban megóvja gyermekét és egyúttal felkészítse rá, hogy könnyebben megbirkózzon velük a későbbiekben. Emellett az egészségesen megélt évek számának növeléséhez jelentősen hozzájárul a megfelelő hozzátáplálás mellet fenntartott, minél hosszabb ideig tartó anyatejes táplálás és természetesen a család tudatos életvezetése is.

Nagyon fontos tehát, hogy az édesanyák korszerű és szakszerű segítséget kaphassanak a sikeres szoptatáshoz és így kizárólag indokolt esetben kapjon egy baba tápszert. Ehhez a célhoz szeretnénk hozzájárulni szoptatás támogató baba-mama körünkkel, ahová egy IBCLC tanácsadóval együtt minden hónap első péntekén 16.00-18.00 óra között várjuk az érdeklődő kismamákat, anyukákat, babákat a Szülészeti Klinika tornatermében beszélgetésre, tapasztalatcserére egy. A találkozókon kívül bármilyen, szoptatással kapcsolatban felmerült probléma esetén a szoptataspecs@gmail.com e-mail címen is készséggel állunk az anyukák rendelkezésre.

Almási Edina, 2015. szeptember

A cikk a Zsebi magazin októberi számában jelent meg.

[1] http://www.who.int/topics/breastfeeding/en/

[2] A szoptatás női művészete. Kézikönyv édesanyáknak. P.34.

[3] http://www.hgye.hu/jogszabalyok/ajanlas-a-gluten-csecsemok-etrendjebe-torteno-bevezetesenek-idejerol-es-modjarol/

[4] http://www.diabet.hu/betegtajekoztato.aspx

[5] http://www.lll.hu/miert_fontos_a_szoptatas

[6] http://www.lll.hu/kaloriak_vas_csontjaink_es_az_anyatej

[7] http://www.lll.hu/szoptatas_es_kornyezetvedelem